csak

Forms

csak^[1] Old spellings include cʒak in the Jókai Codex, cag (1515), Cahak (1545), chya (1555) and cek (1567).^[2][3] The dialects have csek (Göcsej, Vas County, the Palóc area), csa (Zemplén), sak and szak.^[4][5][2]

Etymology

Its origin is unknown.^{[3][5][2][6][1]} TESz rejects the Turkic derivation proposed earlier, and Bárczi thought it unlikely.^[3][7] Róna-Tas and Berta, however, list the word among the West Old Turkic loanwords, with a West Old Turkic form Bulgar *čak (“only, just”); ÚESz cites their work but keeps the word under unknown origin.^[8][2] A link with the old adverb isa “indeed, truly” has been suggested: TESz says it needs further study, and EWUng and ÚESz call it unclear.^[3][5][2] The loss of the final /k/ in some old and dialect forms may have happened in hurried speech.^[5][2]

Earliest recorded meaning

The first record is in the Jókai Codex, a text written after 1372 and known from a copy of about 1448: De zent ferencz ew sebynek helyt hagy csak fráter leonak ylletny, “but Saint Francis let only Brother Leo touch the place of his wounds”, in the sense “only”.^[3][2] The same codex already has it as a conjunction.^[3][2]

Semantic evolution

TESz, EWUng and ÚESz agree on the course of development: at first a restrictive adverb, csak became in simple sentences an emphatic, intensifying adverb with an emotional colour and then an adverb of wishing; in compound sentences it became a restrictive conjunction, then a contrasting one and one of wishing.^[3][5][2] The dates of the senses follow this order: “only, alone” after 1372, emphatic “merely” about 1410, “barely” and “at least” about 1512 (Veszprém Codex), encouraging “just, do” and “if only” in 1527, “still, after all” in 1554, “at all” in 1582, “not until” in 1585 and “exactly” in 1639.^[3][2]

Many compounds arose from csak standing next to another word: csak úgy “just so” about 1490, csakhogy “but, however” in 1508, csakhamar “very soon” in 1536, csaknem “almost” in 1566, csakugyan “really, indeed” in 1772, csakis “indeed” in 1870 and “only, solely” in 1872 and csakolyan “just the same” in 1898.^[3][5] In the dialects of Szeged csak before a repeated verb means “on and on”.^[9]

Timeline

• after 1372 (copy of about 1448) – cʒak “only” and as a conjunction in the Jókai Codex.^[3][2]
• c. 1490 – chak ug “just so” in the Nagyvárad glossary.^[3]
• 1508 – cak hog, the conjunction csakhogy, in the Döbrentei Codex.^[3]
• c. 1512 – csak “barely” and “at least” in the Veszprém Codex.^[3][2]
• 1527 – csak “if only” in the Érdy Codex.^[3][2]
• 1566 – csaknem “almost” in Heltai's fables.^[3]
• 1585 – csak “not until” in Calepinus's dictionary.^[2][5]
• 1772 – csakugyan “really” in Bessenyei.^[3]

Meanings

Adverb

1. only, solely: nobody or nothing else than: Ezt csak te tudod.^[10][1]
2. merely, no more than, with numbers and amounts: Csak két jegyet kaptunk.^[10][1]
3. With expressions of time: not until, not before: Csak jövő héten érkezik.^[10][1]
4. Before a repeated verb, stressing that an action goes on: Csak beszélt, beszélt.^[10][9]
5. In wishes: if only: Csak már itt lenne!^[10][1][3]
6. In commands, encouraging or making them friendlier: just: Gyere csak ide!^[1][11]
7. (stressed) all the same, after all: Mégis csak sikerült.^[10][1]
8. After a relative pronoun or adverb: -ever, no matter: aki csak akarja.^[1]

Conjunction

1. but, only, it is just that: introducing a reason that restricts what was said before: Elmennék, csak fáradt vagyok.^[10][1][3]

Word family

• akárcsak
• bárcsak
• csak-csak
• csakhamar
• csakhogy
• csakis
• csaknem
• hacsak
• igencsak
• mégiscsak
• nemcsak
• ugyancsak
• csakugyan

References

1. ^ a b c d e f g h i j k Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
2. ^ a b c d e f g h i j k l m n Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1, 468
4. ^ Szinnyei, József (1893–1901), Magyar tájszótár, 2 vols., Budapest: Hornyánszky, p. 1, 258
5. ^ a b c d e f g Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 234
6. ^ Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
7. ^ Bárczi, Géza (1941), Magyar szófejtő szótár, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, p. 30
8. ^ Róna-Tas, András; Berta, Árpád (2011), West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian, 2 vols., Wiesbaden: Harrassowitz (Turcologica 84); word list via Lexibank
9. ^ a b Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1, 226
10. ^ a b c d e f g Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
11. ^ Szabó T., Attila (ed.) (1975–2014), Erdélyi magyar szótörténeti tár, 14 vols., Bukarest: Kriterion / Budapest: Akadémiai Kiadó / Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület