Etymologically
Log in

több

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 23:55. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

Forms

több[1] The superlative is legtöbb; the dialects have tëbb, and Old Hungarian wrote teb.[2][3][4]

Etymology

It is a lexicalised comparative, formed with the comparative suffix -b from a stem not recorded on its own, ⟨*tep⟩ ~ ⟨*töp⟩ “many”.[3][5][6][7][1] The stem is inherited from Proto-Uralic *teppɜ (“dense, firm”), inherited from the Finno-Ugric period.[5][3][8][4] Its cognates are in the Permic languages: Komi-Zyrian top (“dense, firm, tight”), Komi-Zyrian topi̮d (“dense; strong”) and Udmurt tupi̮t (“fitting, proper”).[5][8]

The original sense was “dense”; the change from “dense” to “many” has a parallel in sok, whose cognates mean “dense”.[3][5][4] So the word became the comparative of the word for “many”.[4] The comparative suffix made the final /p/ of the stem voiced, as in szép : szebb.[3][5][7]

Budenz, Beke and Juhász derived the word from tele (“full”) with the comparative suffix, ⟨*tölebb⟩ > ⟨*tölb⟩ and then the present form.[4][9] MSzFE finds this acceptable in meaning but not in sound, as the word for “full” had a different first vowel and the loss of the second vowel is left unexplained;[4][10] Bárczi still thought it the likelier view.[4][10] TESz rejects it, as well as a derivation from a demonstrative stem and a Turkic origin.[11]

Earliest recorded meaning

The first records are in the Jókai Codex, about 1448, copied from a text written after 1372: egyéb bosszúságokat többet és nagyobbakat szenvedvén, “suffering other troubles, more and greater”.[3][5][4] The sense is “more, greater in number or amount”.[3][5]

Semantic evolution

Already in the Jókai Codex the word also means “several, some”.[3][5] TESz adds “of a higher degree” from the Vienna Codex (about 1450).[3] As an adjective it meant “older” (1513) and “other, remaining” (1513 or 1519), and as a noun “something more important” (about 1526) and “greater wealth” (1630).[3][5] In the dialects több also means “better, worthier”: több ember vagyok nálad “I am a better man than you”.[12][13]

Many forms grew into words of their own: többször “more often” and többen “more people” in the Jókai Codex, többi “the rest” in 1474, with the possessive ending -i, and többé “any more” with the lative -é.[3][5][7] Többes “plural” is in Szenczi Molnár (1604), többnyire “mostly” in 1619 and többség “majority” in 1636;[3][5] többlet “surplus” (1853) is a word of the language reform.[3][5]

Timeline

  • c. 1448 – tebbet “more” and többször “more often” in the Jókai Codex (copy of a text written after 1372).[3][5]
  • c. 1450 – többek and “of a higher degree” in the Vienna Codex.[3]
  • 1466 – többít “to increase” in the Munich Codex.[3][5]
  • 1474 – többi “the rest, the others”.[3][5]
  • 1513 – “older” as an adjective.[3][5]
  • 1604 – többes in Szenczi Molnár's dictionary.[3][5]
  • 1619 – többnyire “mostly”.[3][5]
  • 1636 – többség “majority”.[3]
  • 1853 – többlet “surplus”.[3][5]

Meanings

Numeral

  1. more; the comparative of sok: több pénz, többet eszik.[2][1]
  2. several, more than one: több ízben “on several occasions”.[2][1]
  3. Greater in degree: több bátorság kell.[2]
  4. In addition, other: nincs több kérdés.[2]

Adjective

  1. With -nál/-nél, older.[1][3]
  2. Of a person, better, worthier.[1][12]

Noun

  1. More: a greater amount, or something more important: Többet érdemel..[2][1]

Word family

  • többi
  • többé
  • többen
  • többször
  • többes
  • többnyire
  • többség
  • többlet
  • többféle
  • többszörös

Usage notes

A noun after több stays in the singular: több ember, not több emberek.[14][2] The proverb több szem többet lát means “more eyes see more”.[14]

References

  1. ^ a b c d e f g h Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ a b c d e f g Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 3, 954
  4. ^ a b c d e f g h Lakó, György (ed.) (1967–1978), A magyar szókészlet finnugor elemei, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 3, 643
  5. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  6. ^ Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1578
  7. ^ a b c Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  8. ^ a b Rédei, Károly (ed.) (1986–1991), Uralisches etymologisches Wörterbuch, Budapest: Akadémiai Kiadó / Wiesbaden: Harrassowitz; online as Uralonet, uralonet.nytud.hu
  9. ^ Budenz, József (1873–1881), Magyar–ugor összehasonlító szótár, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 229
  10. ^ a b Bárczi, Géza (1941), Magyar szófejtő szótár, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, p. 170
  11. ^ Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 3, 955
  12. ^ a b Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 590
  13. ^ Csűry, Bálint (1935–1936), Szamosháti szótár, 2 vols., Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, p. 2, 398
  14. ^ a b Czuczor, Gergely; Fogarasi, János (1862–1874), A magyar nyelv szótára, 6 vols., Pest: Emich Gusztáv / Athenaeum