Etymologically
Log in

miért

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 22:00. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

  • [ˈmijeːrt][1]

Forms

miért[1] The Funeral Sermon writes meret; later spellings include myert and myrt.[2][3] The colloquial form is mért; dialects have mé, mér and mijjér.[4][5][6][7]

Etymology

It is from Hungarian mi (“what”) + -ért (“for”), the case form of the interrogative pronoun with the causal-final suffix, fixed as an adverb: “for what?”, hence “why?”.[8][9][10][1] The pronoun is one of the words Hungarian inherited from the Uralic period.[8][11]

Its old variant ⟨meret⟩, shortened in unstressed positions in the sentence, gave the conjunction mert “because”, which split from it in form and meaning; the relative sense “for which reason” was the bridge between the question and the conjunction.[9][10][11]

Earliest recorded meaning

The first record is in the Funeral Sermon and Prayer of the end of the 12th century: God told Adam meret num eneyc “why he should not eat” of the tree.[2][10][3] The sense is “for what reason”.[10]

Semantic evolution

The codices use it as a question word, rendering Latin quare, cur and propter quid: Myert vram? “why, lord?” in the Ehrenfeld Codex, Myert ketelkődel? “why did you doubt?” in the Jordánszky Codex.[3] It also served as a relative word and a conjunction, “because”, as in the Munich Codex of 1466.[3][12]

The Transylvanian records of the 16th–18th centuries show both “for what reason?” and “for what purpose?”.[13] Calepinus's dictionary of 1585 glosses Latin cur and quare with it.[14][15] In the modern language it can also be a noun, “the reason or purpose of something”, though rarely.[4]

Timeline

  • End of the 12th century – meret in the Funeral Sermon and Prayer.[2][10]
  • 15th century – Myert vram? “why, lord?” in the Ehrenfeld Codex.[3]
  • 1466 – the sense “because” in the Munich Codex.[12][3]
  • 1545 – the first of the Transylvanian records, in a letter.[13]
  • 1568 – the sense “for what purpose?” in Kolozsvár.[13]
  • 1585 – Latin cur and quare glossed with miért in Calepinus's dictionary.[14]

Meanings

Adverb

  1. why: for what reason?: Miért nem hívtál fel?[4][1]
  2. miért ne: why not, what reason would there be not to: Miért ne mennénk el együtt?[4][16]
  3. In reproach or indignation: Miért kellett ezt mondanod?[4]
  4. For what purpose?[4][13]
  5. As a relative word: for which reason, for which purpose.[4]

Noun

  1. (rare) The reason or aim of something; a question to be solved: a dolgok miértje.[4]

References

  1. ^ a b c d Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ a b c Lakó, György (ed.) (1967–1978), A magyar szókészlet finnugor elemei, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 445
  3. ^ a b c d e f Szarvas, Gábor; Simonyi, Zsigmond (1890–1893), Magyar nyelvtörténeti szótár, 3 vols., Budapest: Hornyánszky, p. 2, 817
  4. ^ a b c d e f g h Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  5. ^ Szinnyei, József (1893–1901), Magyar tájszótár, 2 vols., Budapest: Hornyánszky
  6. ^ Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 157
  7. ^ Csűry, Bálint (1935–1936), Szamosháti szótár, 2 vols., Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság
  8. ^ a b Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 915
  9. ^ a b Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 903
  10. ^ a b c d e Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  11. ^ a b Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  12. ^ a b Szabó T., Ádám (ed.) (1985), A Müncheni Kódex szókincse (Der Wortschatz des Münchener Kodex), with the text of the Müncheni Kódex 1466 ed. Antal Nyíri and Gyula Décsy, Budapest
  13. ^ a b c d Szabó T., Attila (ed.) (1975–2014), Erdélyi magyar szótörténeti tár, 14 vols., Bukarest: Kriterion / Budapest: Akadémiai Kiadó / Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, p. 9, 216
  14. ^ a b Melich, János (ed.) (1912), Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 72
  15. ^ Melich, János (ed.) (1912), Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 264
  16. ^ Jakab, László; Bölcskei, Andrea (2000), Balassi-szótár, Debrecen (Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár 8)