Etymologically
Log in

más

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 22:28. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

Forms

más[1]

Etymology

It is a Hungarian formation from a stem inherited from the Finno-Ugric period, inherited from Proto-Uralic *mu (“other”), probably with the adjective suffix ⟨-s⟩.[2][3][4][5][1] The stem is found in Mansi māt (“second, other”), Komi-Zyrian me̮d (“other, second”), Udmurt mi̮d (“other”), Eastern Mari molo (“another”), Finnish muu (“other”), Estonian muu (“other”) and Northern Sami nubbe (“one of two; the other, second”), and perhaps in Khanty måki̮ (“earlier, formerly”).[3][6][7] The Mansi ⟨-t⟩, the Permic ⟨-d⟩ and the Mari ⟨-lə⟩ are pronoun suffixes, and the Sami ⟨-bbe⟩ is the comparative suffix; the Sami ⟨n-⟩ arose from ⟨m-⟩ by dissimilation.[2][7] The vowel of the Permic forms is irregular.[7] TESz gives the Finno-Ugric form as ⟨*mu⟩ or ⟨*mü⟩.[2]

The stem was probably at first a demonstrative, “this, that”; its adjectival sense may already have developed in the parent language.[2][3][5] The same change is seen in az beside Erzya ombo (“other, second”), in tuo (“that”) beside toinen (“other”), and in egyéb beside egy.[2][3] Martinkó and others linked ma, már and most to the same stem, which the MSzFE thinks very uncertain.[7] TESz rejects a Turkic origin.[2]

Earliest recorded meaning

The word first appears in the Jókai Codex, copied about 1448 from a text written after 1372: azmas kewetis meg tere, “the second messenger also returned”, where it means “next, second”.[2][3] The same codex already has it in the senses “not the same kind” and “another one”.[2][3][7]

Semantic evolution

The pronoun senses are the oldest; the noun senses, used with a possessive suffix, grew out of “next” and “other”.[2][3] Mása meant “a copy” of a document in 1493, “the likeness” of a person in the Érdy Codex of 1527, “an answer” in 1573 and “the afterbirth” in about 1577, because the placenta leaves the womb as the second thing after the child.[2][3][8] A dialect sense “past, last” is recorded from 1873: a más héten “last week” in Hajdú County and Debrecen.[2][9]

Másik “the other” is as old as the word, másként “otherwise” dates from after 1416 and másképpen from before 1495.[4][3] Among the compounds, másvilág “the other world” dates from the early 15th century and másnap “the next day” from 1519;[5] másfél “one and a half”, literally “the second is half”, appears as a personal name in 1435 and is a relic of an old way of counting, like harmadfél “two and a half”.[5] Másállapot “pregnancy” (1693) may owe something to the German euphemism in anderen Umständen.[5]

Timeline

  • c. 1448 – mas “next, second”, “different” and “another” in the Jókai Codex, copied from a text written after 1372;[2][3] másik in the same codex.[2][3]
  • early 15th century – másként “otherwise” and másvilág “the other world”.[3][5]
  • 1435 – Masfel, a personal name, the first record of másfél “one and a half”.[5]
  • 1493 – mása “a copy”.[2][8]
  • 1519 – másnap “the next day” in the Jordánszky Codex.[5]
  • 1527 – “likeness” in the Érdy Codex.[2][3]
  • 1595 – megmásít “to alter”.[2][3]
  • 1693 – másállapot “pregnancy”.[5]
  • 1873 – the dialect sense “past, last”.[2]

Meanings

Pronoun

  1. Someone or something else, another person or thing: Nem én voltam, hanem más.[10][1]
  2. After another pronoun, “else”: valaki más “someone else”, senki más “nobody else”.[1]
  3. (with a possessive suffix) The likeness or match of someone or something; a copy: Apjának szakasztott mása.[11][12]

Adjective

  1. other, different: not the same as the one in question.[10][1]
  2. Next, following; replacing the earlier one.[10]
  3. Of another kind; changed in character: Más ember lett belőle.[10]
  4. (regional) Last, past: a más héten “last week”.[9][13]

Word family

  • mása
  • másik
  • másít
  • másként
  • másképp
  • másképpen
  • máskor
  • második
  • másol
  • másutt
  • másállapot
  • másfajta
  • másfelé
  • másfél
  • másnap
  • másvilág
  • megmásít
  • egymás
  • hasonmás
  • képmás
  • felemás
  • Finnish muu

Usage notes

Proverbs include Aki másnak vermet ás, maga esik bele “who digs a pit for another falls into it himself” and Más kárán tanul az okos “the wise learn from the misfortune of others”.[1][12]

References

  1. ^ a b c d e f g Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 852
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  4. ^ a b Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  5. ^ a b c d e f g h i Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 986
  6. ^ Rédei, Károly (ed.) (1986–1991), Uralisches etymologisches Wörterbuch, Budapest: Akadémiai Kiadó / Wiesbaden: Harrassowitz; online as Uralonet, uralonet.nytud.hu
  7. ^ a b c d e Lakó, György (ed.) (1967–1978), A magyar szókészlet finnugor elemei, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 424
  8. ^ a b Szamota, István; Zolnai, Gyula (1902–1906), Magyar oklevél-szótár, Budapest: Hornyánszky, p. 621
  9. ^ a b Szinnyei, József (1893–1901), Magyar tájszótár, 2 vols., Budapest: Hornyánszky, p. 1, 1407
  10. ^ a b c d Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  11. ^ Czuczor, Gergely; Fogarasi, János (1862–1874), A magyar nyelv szótára, 6 vols., Pest: Emich Gusztáv / Athenaeum
  12. ^ a b Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 91
  13. ^ Csűry, Bálint (1935–1936), Szamosháti szótár, 2 vols., Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, p. 2, 65