Etymologically
Log in

ezért

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 23:55. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

  • [ˈɛzeːrt][1]

Forms

Dialect ezér[2] and ezé.[3]

Etymology

It is from Hungarian ez (“this”) + -ért (“for”), a fixed case form of the demonstrative with the causal suffix.[4][5][6][1] ÚESz and Zaicz list it among the fixed case forms of the pronoun, first recorded in the Munich Codex.[5][6]

The pronoun itself is probably inherited from the Uralic period, from Proto-Uralic *i (“this”); its ⟨z⟩ is a pronoun-forming suffix.[5][4][6]

Earliest recorded meaning

The first record is Eʒert in the Munich Codex (text written after 1416, copied in 1466).[5][4] The codex uses it for “therefore, for this reason”.[7]

Semantic evolution

In old texts the word is both a case form of the pronoun, “for this (thing)”, and an adverb, “for this reason”: Transylvanian records of the 16th century have ezért az én könyörgésemért “for this request of mine” (1564) beside ezért “therefore” (1568).[8] The word list of the Sermones renders Latin ex hoc with ezerdh.[9]

As a conjunction introducing a consequence, “so, therefore”, the NSz quotes it from 1834–1835.[10] The ÉrtSz treats the three uses, the case form of ez, the stressed adverb of cause or purpose and the unstressed conjunction, separately.[11]

Timeline

  • 1416 (copy of 1466) – Eʒert in the Munich Codex.[5][4]
  • 1519 – imezért beside ezért in a Kolozsvár record.[8]
  • 1564 – ezert as a case form of the pronoun, in Kolozsvár.[8]
  • 1568 – ezert “therefore”, in Kolozsvár.[8]
  • 1834–1835 – the first NSz quotation of the conjunction.[10]

Meanings

Adverb

  1. For this reason, because of what has just been said.[11][12]
  2. For this purpose.[11]

Conjunction

  1. therefore, so: introduces a consequence: Késő volt, ezért hazamentünk.[11][10][1]

Pronoun

  1. The -ért form of ez: for this (one).[11][12]

References

  1. ^ a b c Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ Csűry, Bálint (1935–1936), Szamosháti szótár, 2 vols., Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, p. 1, 248
  3. ^ Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1, 392
  4. ^ a b c d Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 394
  5. ^ a b c d e Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  6. ^ a b c Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  7. ^ Szabó T., Ádám (ed.) (1985), A Müncheni Kódex szókincse (Der Wortschatz des Münchener Kodex), with the text of the Müncheni Kódex 1466 ed. Antal Nyíri and Gyula Décsy, Budapest
  8. ^ a b c d Szabó T., Attila (ed.) (1975–2014), Erdélyi magyar szótörténeti tár, 14 vols., Bukarest: Kriterion / Budapest: Akadémiai Kiadó / Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, p. 3, 573
  9. ^ Berrár, Jolán; Károly, Sándor (1984), Régi magyar glosszárium: szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára, Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 210
  10. ^ a b c Ittzés, Nóra (ed.) (2006–), A magyar nyelv nagyszótára, Budapest: Akadémiai Kiadó / Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at nagyszotar.nytud.hu
  11. ^ a b c d e Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  12. ^ a b Czuczor, Gergely; Fogarasi, János (1862–1874), A magyar nyelv szótára, 6 vols., Pest: Emich Gusztáv / Athenaeum