Etymologically
Log in

első

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 23:55. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

  • [ˈɛlʃøː][1]

Forms

első (comparative elsőbb, superlative legelső or legelsőbb)[1] Regional forms: ejső, erső, esső and éső; the older előső (eleſekh, about 1456) went out of use.[2][3][4]

Etymology

It is from Hungarian elő (“front”) + -ső (“adjective suffix”), formed from the stem variant ⟨el-⟩ of the base with the suffix, as alsó, belső and felső are formed.[3][2][5][1] The obsolete előső was made from the full stem or the variant ⟨ele-⟩, and elülső from elöl “in front”, with the same suffix.[2][3] The base goes back to Proto-Uralic *eδe (“the front, the space in front”).[6]

The regional erső arose from an earlier esső by dissimilation of /ss/ to /rs/.[3][2] TESz finds it unlikely that the word is a contraction of ⟨elülső⟩, itself from elül eső “lying in front”.[3] Bárczi had preferred that view.[3][7]

Earliest recorded meaning

ÚESz gives the personal name Elseh of 1211 with a query;[2][3] TESz doubts that the name Else of 1293 belongs here.[2][3] The first certain record is in the Jókai Codex, a copy of about 1448 of a text written after 1372: de megteruen ʒent ffrench az elſew vton “but Saint Francis, returning by the first road”, with the sense “first”.[3][2]

Semantic evolution

The sense “first” has been the same since the first records;[8][9][10] “front”, as in első kerék “front wheel” and első szoba “front room”, is recorded in the 16th century, in charters and in Transylvania.[8][9][10] TESz records the older elülső in the sense “first” from the Jókai Codex; its present sense “front” was probably given by Bugát Pál in the language reform (1833).[3]

The derivatives elsőség “priority” (1585), elsőbbség “precedence” (1766), elsős “first-year pupil” (1822) and elsődleges “primary” (1899) followed;[3][2][5] elsődleges came from elsőleges (1873) under the influence of másodlagos “secondary”.[3][2][5] The case form elseje “the first day of the month” is recorded from 1808.[2][5] In some dialects első also means “finest”, as in első liszt “the finest flour”.[4]

Timeline

  • 1211 – Elseh, a personal name, uncertain.[2]
  • after 1372 (copy of about 1448) – elſew “first” in the Jókai Codex.[3][2]
  • c. 1456 – eleſekh, the older előső, in the Sermones Dominicales.[2]
  • 1533 – Első for Latin primus in Murmelius's word list.[11]
  • 1549 – “front” in a charter.[8]
  • 1585 – elsőség in Calepinus's dictionary.[3][2]
  • 1766 – elsőbbség “precedence”.[3][2]
  • 1808 – elseje “the first of the month”.[2]
  • 1822 – elsős.[3][2]
  • 1833 – elülső “front”.[3]
  • 1899 – elsődleges “primary”.[3][2]

Meanings

Numeral

  1. first: coming before all others in time or order: az első nap, első szerelem; with rulers' names, the first of the name (written I.).[10][1]
  2. The first of two; the initial stage of something.[10]
  3. front: placed at the front: az első ülés.[10][1]
  4. First in rank, importance or quality; foremost.[10]

Noun

  1. The first person or thing; the winner.[1]
  2. (education) The first year of a school: elsőbe jár.[1]

Word family

  • elsőség
  • elsőbbség
  • elsős
  • elsődleges
  • elseje
  • elő
  • elülső

References

  1. ^ a b c d e f g Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Benkő, Loránd (ed.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1, 756
  4. ^ a b Szinnyei, József (1893–1901), Magyar tájszótár, 2 vols., Budapest: Hornyánszky
  5. ^ a b c d Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  6. ^ Rédei, Károly (ed.) (1986–1991), Uralisches etymologisches Wörterbuch, Budapest: Akadémiai Kiadó / Wiesbaden: Harrassowitz; online as Uralonet, uralonet.nytud.hu
  7. ^ Bárczi, Géza (1941), Magyar szófejtő szótár, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, p. 44
  8. ^ a b c Szamota, István; Zolnai, Gyula (1902–1906), Magyar oklevél-szótár, Budapest: Hornyánszky, p. 183
  9. ^ a b Szabó T., Attila (ed.) (1975–2014), Erdélyi magyar szótörténeti tár, 14 vols., Bukarest: Kriterion / Budapest: Akadémiai Kiadó / Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, p. 2, 1176
  10. ^ a b c d e f Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  11. ^ Murmelius, Joannes (1533), Lexicon Ioannis Murmellii, Krakow; ed. István Szamota (1896), Murmelius János latin–magyar szójegyzéke 1533-ból, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia