Etymologically
Log in

új

This is the current revision of this entry, as edited by bogdan on 25 October 2026 at 22:28. This address is a permanent link to this version.
Changes in this edit History

Pronunciation

Forms

új[1] The stem takes a linking vowel a: újat, újak.[2][3] Dialect forms with ⟨jj⟩, ujj, újj, are recorded in many regions.[4][5]

Etymology

It is inherited from Proto-Uralic *wuďe (“new”), a word inherited from the Finno-Ugric period.[6][7][8][9][10][1] Its cognates are Komi-Zyrian vi̮ľ, Udmurt vi̮ľ, Eastern Mari u, Erzya od, Moksha od, Finnish uusi, Estonian uus and Northern Sami ǫđâs, all meaning “new”.[6][10][11]

The initial *ß- was lost, as in ón and öt, and the Finno-Ugric palatalized spirant became /j/, as in fajd and fej; the long vowel arose in Proto-Hungarian.[6][12][8] The long /uː/ of Finnish and Estonian is an irregular lengthening of the Proto-Finnic period.[11]

The UEW also lists Finnish utella (“to be curious, ask around”) under the same root; the MSzFE rejects this, assigning the Finnish verb to Northern Sami occát (“to search for”).[10][11]

Earliest recorded meaning

The word is first found in place names in Latin charters: Abawẏuar (Abaújvár) in a charter of 1037 known from a later copy, Vyuuar in 1177, and Ojvduor in 1193.[6][11] As a common word it appears in the Königsberg Fragment of the early 13th century as vy; the sense, then as now, was “new, recent”.[6][12]

Semantic evolution

The adjective has kept its sense, “existing only for a short time, not old, fresh, modern”, since the first records.[6][12] The ÉrtSz divides it into the senses recently made, unused, of this year's harvest (új bor “new wine”), newly come into a position, replacing the old, recurring (újhold “new moon”, új év) and not known before.[13]

Many derivatives date from the codices: újság “novelty” and újít “to repeat” appear in the Jókai Codex (copied about 1448), újul in the Vienna Codex;[6][12][8] újság took the sense “newspaper” in 1763, and újít the sense “to steal” by 1972.[6][12][8] The language reform added újonc “recruit” (1787), újdonság and újságol (1792) and újráz (1843).[6][14]

Timeline

  • 1037 – Abawẏuar, a place name in a charter known from a later copy.[6]
  • 1193 – Ojvduor, the earliest record in an original charter.[6][15]
  • early 13th century – vy in the Königsberg Fragment.[6]
  • c. 1448 – újság “novelty”, újít and újan in the Jókai Codex (text written after 1372).[6]
  • c. 1490 – újító “renewer” in the Nagyvárad glosses.[6]
  • 1763 – újság “newspaper”.[6]
  • 1787 – újonc “recruit”.[6][8]
  • 1792 – újdonság and újságol in Baróti Szabó's dictionary.[6]
  • 1972 – újít “to steal” in the ÉKsz.[6]

Meanings

Adjective

  1. new: made, founded or acquired a short time ago: új ház.[13][1]
  2. Unused, not worn: új cipő; of a crop or its product: of this year, új krumpli.[13]
  3. Of a person: only recently in a state, post or relation: az új igazgató.[13]
  4. Coming, replacing the old; current, recently introduced; different from the previous one.[13]
  5. Further, additional: új erőre kap; also of what recurs regularly, új év.[13]
  6. Not known or tried before: új módszer.[13]

Noun

  1. What is new; a new thing: Az új mindig vonzza az embert.[13]

Word family

  • újság
  • újít
  • újul
  • újonc
  • újdonság
  • újonnan
  • újabban
  • újból
  • megújhodik
  • Finnish uusi

Usage notes

Proverbs: Új seprű jól seper “a new broom sweeps well”, said of a new servant or official who is eager at first.[5][16]

References

  1. ^ a b c d Wiktionary, the free dictionary, https://en.wiktionary.org
  2. ^ Czuczor, Gergely; Fogarasi, János (1862–1874), A magyar nyelv szótára, 6 vols., Pest: Emich Gusztáv / Athenaeum
  3. ^ Budenz, József (1873–1881), Magyar–ugor összehasonlító szótár, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 864
  4. ^ Szinnyei, József (1893–1901), Magyar tájszótár, 2 vols., Budapest: Hornyánszky
  5. ^ a b Bálint, Sándor (1957), Szegedi szótár, 2 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2, 615
  6. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Gerstner, Károly (ed.) (2006–), Új magyar etimológiai szótár, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont; online at uesz.nytud.hu
  7. ^ Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó
  8. ^ a b c d e Zaicz, Gábor (ed.) (2006), Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete, Budapest: Tinta Könyvkiadó
  9. ^ Lakó, György (ed.) (1967–1978), A magyar szókészlet finnugor elemei, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó
  10. ^ a b c Rédei, Károly (ed.) (1986–1991), Uralisches etymologisches Wörterbuch, Budapest: Akadémiai Kiadó / Wiesbaden: Harrassowitz; online as Uralonet, uralonet.nytud.hu
  11. ^ a b c d Lakó, György (ed.) (1967–1978), A magyar szókészlet finnugor elemei, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 3, 651
  12. ^ a b c d e Benkő, Loránd (ed.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 1616
  13. ^ a b c d e f g h Bárczi, Géza; Országh, László (eds.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára, 7 vols., Budapest: Akadémiai Kiadó; online at ertelmezo.oszk.hu
  14. ^ Bárczi, Géza (1941), Magyar szófejtő szótár, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, p. 174
  15. ^ Szamota, István; Zolnai, Gyula (1902–1906), Magyar oklevél-szótár, Budapest: Hornyánszky
  16. ^ Csűry, Bálint (1935–1936), Szamosháti szótár, 2 vols., Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, p. 2, 418